Eredetük vagy jellegük szerint a katasztrófák lehetnek :
Természeti katasztrófák :A természeti katasztrófákkal szemben az ember kiszolgáltatott, kialakulását, bekövetkezését nem, vagy csak ritkán tudja megakadályozni, tehát az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására elemi csapásként fordulnak elő. Bekövetkezésük, kialakulásuk részben előre jelezhetı, pl.: árvíz, belvíz, másrészt nem, pl.: földrengés, aszály, villámcsapás.
Civilizációs katasztrófák :A civilizációs katasztrófák alapvető jellemzője, hogy emberi tevékenységgel függenek össze, amelyek helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, szándékosság, vagy technikai hibák hatására következnek be, pl.: üzemzavar, közúti baleset, veszélyes anyag kiszabadulása. Ebbe a kategóriába tartozik a társadalmi katasztrófák legnagyobbika, a háború is.
Helyük és kiterjedésük szerint a katasztrófák lehetnek :
Helyi katasztrófa :Általában egy településen, üzemben, vállalatnál következik be, a következmények felszámolásához elegendőek a helyi erők és eszközök. Akarok felszámolását a polgármester, az adott üzem vezetője irányítja.
Térségi katasztrófa :Általában több településen következik be, vagy hatása több településre terjed ki. A következmények felszámolását a helyi erők összehangolt irányításával kezdik meg. Amennyiben a kár nagysága, a kárelhárítás a helyi erők lehetőségeit meghaladja, úgy megyei szintű beavatkozásra kerül sor, s a károk felszámolását, megyei szintről irányítják.
Országos szintű katasztrófa :Általában több megyére kiterjedően következik be, illetve bekövetkezhet az ország nagyobb részén. A következmények felszámolásához a helyi erők meglétén túl központi erőforrás szükséges. A mentési, kárfelszámolási munkák irányítása, összehangolása kormányzati szinten történik.
Nemzetközi (több országra kiterjedő) katasztrófa :Egy országban, tengeren bekövetkezett katasztrófa, amely nagyságrendjénél fogva több országra, vagy tengeri térségre terjed ki, túlterjedve a bekövetkezés közvetlen környezetén, így felszámolásához nagy erőkre, nemzetközi összefogásra van szükség.
Hatáserősség, intenzitás szerint a katasztrófák lehetnek :
Relatív katasztrófa :Lehet akár természeti, akár társadalmi. Közös jellemzője, hogy viszonylag kis területet érintő, gyors lefolyású, nagy károkat okozó katasztrófa. A következmények felszámolása helyben (település, üzem) a rendelkezésre álló erőkből megoldható. Pl.: szélvihar, hóvihar, felhőszakadás, közlekedési baleset, stb. A károk felszámolását a polgármester, az adott üzem vezetője irányítja.
Közepes katasztrófa :Több településre, nagyobb térségre kiterjedı, nagy pusztítással, jelentős károkkal járó esemény - lehet természeti és társadalmi is - amikor a védekezés, a helyreállítási munkák, a következmények felszámolása a helyi erőkkel nem oldható meg. A károk felszámolásának irányítása megyei szintű is lehet.
Küszöb katasztrófa :Lehet akár természeti akár civilizációs katasztrófa, közös jellemzőik, hogy nagy kiterjedésű, alacsony intenzitással jelentkező események. Esetenként túlnőnek egy-egy megye, ország határain és ennek következményeként elhárításuk, elterjedésük megakadályozása, a bekövetkezett következmények felszámolása nemzetközi feladattá, nemzetközi együttműködéssé válik. Pl.: környezetszennyezés, növényzet-pusztulás, járványok, éhínség stb.
Abszolút katasztrófa :Lehet akár természeti, akár társadalmi katasztrófa. Közös jellemzőik, hogy a körültekintően megszervezett, megtervezett és létezı védekezési, megelőzési munkák ellenére tehetetlenek vagyunk ellenük. Olyan óriási mérető károk keletkeznek, pusztulás következik be aminek felszámolása társadalmi, alkalmanként nemzetközi összefogást igényel. Pl.: földrengés, árvíz, nukleáris szennyezés.
Tér- és időkoordináták szerint a katasztrófák lehetnek :
Statikus katasztrófa :Egy meghatározott, jól körülhatárolható, megjelölhetı katasztrófa, a keletkezés helyén zajlik le, és a következmények felszámolása is az adott helyen történik. Az adott helyen rendelkezésre álló erők és eszközök elegendőek a károk felszámolásához. Pl.: üzemi baleset, épületomlás, robbanás, helyi tőz.
Dinamikus katasztrófa :Lehet természeti és civilizációs katasztrófa. Bekövetkezését baleset idézi elő, amely szakaszosan, ugrásszerűen vagy folyamatosan fejlődik és túlterjed a üzem, település, ország határain. A tovaterjedés megakadályozására, a következmények felszámolására nemzetközi összefogásra van szükség. Pl.: nukleáris baleset, árvíz, vízszennyezés, járványok, fegyveres összecsapások.
Az időparamétert figyelembe véve a katasztrófák lehetnek :
Gyors lefolyású :Lehet természeti és civilizációs katasztrófa, melynek alapvető jellemzője a nevében szereplő „gyors" lefolyás, amely másodpercek, percek történését jelenti. Egyik pillanatról a másikra következik be. Felkészülni rá, előre jelezni ritkán lehet. PL: robbanás, földrengés, közlekedési baleset.
Közepes lefolyású :Lehet természeti és civilizációs katasztrófa, alkalmanként előre jelezhetı, számítani lehet rá, fel lehet készülni. A bekövetkezésre meg lehet szervezni a védekezést, megelőzési rendszabályokat lehet bevezetni. A lakosságot tájékoztatni lehet a várható veszélyről, a bekövetkezés esetén a betartandó magatartási szabályokról, mivel az esemény bekövetkezése órák, napok múltán várható. Pl.: mérgezés, árvíz.
Lassú lefolyású :Lehet természeti, akár civilizációs katasztrófa is. Bekövetkezésére számítani lehet, pl.: környezetszennyezés, atomerőművi baleset, másrészt az idő előrehaladtával következik be, mint az aszály, árvíz, különféle zavargások stb. Részben fel lehet készülni az esemény bekövetkezésére, annak „kezelésére", másrészt a bekövetkezését követıen erők, eszközök megfelelı átcsoportosításával meg lehet akadályozni az elterjedést, fel lehet készülni a következmények felszámolására. Ez a munka hónapokat, éveket vehet igénybe. Pl.: környezetszennyezés, aszály.

Hazánkban előforduló katasztrófák :
Hazánk „katasztrófa-múltját" tanulmányozva a régmúlt századokra visszatekintve két alapvető katasztrófával találkozunk, az árvízzel és a földrengéssel, elvétve találkoztunk az aszály említésével. Legújabb kori történelmünk során a társadalmi és technikai fejlődés következményeként a bekövetkezhetı katasztrófák sora lényegesen megszaporodott. Ezek a katasztrófák bekövetkezhetnek hazánk területén, de más országokban is, kártékony hatásuk átterjedhet hozzánk is. Ilyenek lehetnek: nukleáris baleset, víz-, levegő-szennyezés, migráció, bűnözés, árvíz, járványok. Mint lehetséges katasztrófával azonban számolni kell még: a szélviharral, tűzvésszel, felhőszakadással, jégesővel, járványokkal, veszélyes anyagok kiáramlásával, közlekedési balesettel, robbantásokkal. Néhány gondolat a két legjelentősebb veszélyről:
Árvíz :
Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje megemelkedik, a folyó kilép a medréből és elönti a környezı településeket. Hazánk vízkészletét tekintve sajátos helyzetben van a szomszédos országokhoz viszonyítva:
- az éves teljes vízkészlet 96%-a a szomszédos országokból érkezik,
- az ország határát 89 kisebb-nagyobb vízfolyás szeli át,
- az árvizek nagy része a hó olvadását követıen az esőzések hatására következik be,
- hazánkban a folyók mentén 4220 km töltés, gát van kiépítve,
- hazánk árvízveszélyes helyei: Felső- és Közép-Tisza-vidék, a Sajó és a Bodrog vidéke, a Körösök vidéke és alkalmanként a Duna,
- az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján hazánkban 2-3 évenként közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával lehet számolni. 1838-ban Budapesten volt a legnagyobb árvíz.
Földrengés :
Földrengésről akkor beszélünk, ha a föld felszínén és belsejében mozgások, hullámzások keletkeznek. A kitörési helyet epicentrumnak nevezzük. A világon két földrengési öv van, az egyik a csendes-óceáni, a másik a Földközi tengeren át Ázsiáig húzódó öv, mely övek szélessége néhány száz, hosszúsága több ezer km. Hazánk egyik övbe sem tartozik, de kisebb rengések előfordulnak. Jó, ha tudod:
- a földrengések erősségét a Richter-skála (9 fokozat) és a Mercali (Mcs) skála (12 fokozat) szerint adják meg,
- hazánk történetének legnagyobb földrengései 1763-ban Komáromban, és 1911-ben Kecskeméten a Mcs szerint 9-es erősségű földrengések voltak,
- az utóbbi ötven év legjelentősebb földrengése 1956-ban Dunaharasztin a Mcs szerint 8 fokú erősségű volt, melynek még kb. 180 kisebb erősségű utórengése volt,
- legutóbb a Balaton-felvidéken volt nagyobb földrengés, ami 1985. 08.25-én Berhida és Peremarton térségében következett be a Mcs szerint 7 fokos rengéssel, ember életben nem esett kár, az épületekben azonban jelentős kár keletkezett,
- a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ilyen erősségű földrengés előfordul, ott a jövőben is várható hasonló rengés.